2016. január 23., szombat

2. évad 15. fejezet

Jennifer Smiths

Ledöbbenve bámulok az utána becsapódó ajtóra. Az agyam nehezen dolgozza fel a történteket. Annyira örültem, hogy úgy néz ki, hogy egyenesbe jön végre az életem, hogy minden rendben lehet közöttünk. Aztán megjelent Josh. És ez a monológ! Basszus! Olyan szinten ledermedtem attól a szövegtől, amit rám zúdított, hogy szinte megmozdulni sem tudtam, de még csak a szavakat sem találtam, hogy hogyan állíthatnám le. Hiszen én nem akarok tőle semmit! Barát, igen. Egy nagyon jó barát volt addig, amíg Zayn meg nem jelent megint. Aztán ő eltűnt. Louis mondogatta, hogy szerinte Josh többet akar tőlem, sőt, valahol én is sejtettem, de nem akartam szembenézni a helyzettel, hiszen mint barátra szükségem volt rá. Aztán nem értettem, hogy miért nem akarja, hogy beszéljek Zaynnel, de most már világos. De akkor sem tartom jogosnak azokat a dolgokat, amiket mondott. A döbbenetemből csak az tudott felébreszteni, hogy Zayn nekiesett. Akkor megrémültem. És az a furcsa, hogy nem is Josh miatt aggódtam, hanem, hogy Zayn nehogy túl nagy hülyeséget csináljon, hiszen egy botrány nem hiányzik neki. Ő persze ezt az egészet félreértette. Megint egy rohadt félreértés! Mi miért nem lehetünk boldogak végre? Miért jön mindig egy újabb akadály? Ez számomra felfoghatatlan. Most pedig csak egyszerűen elviharzott. Hogyan tovább? Idegesen túrok a hajamba. Az előzőeket sem beszéltük még meg, most meg egy újabb probléma. Vajon meg fog hallgatni ezek után, vagy most írta le teljesen a kapcsolatunkat? Egy kéz ér a vállamhoz, mire értetlenül az illető felé kapom a fejemet. Josh. Róla teljesen el is feledkeztem, hogy még mindig itt van. De mit akar még? Nem elég neki, hogy tönkretette az életemet? Ezúttal ő. 
- Jenny! Semmi gond! Végre eltűnt - mosolyog rám kedvesen, de ez most csak a mérgemet növeli. Ő ennek örül? Hát persze, hogy igen. Hiszen ezt akarta! De én nem akarom őt!
- Ezt most miért kellett? Miért jó az neked, hogy tönkreteszel? Hiszen megint boldogak lehettünk volna! - kiabálok rá magamból kikelve. Ez már nekem is sok.
- Ugyan már, Drágám! Hiszen ti sohasem lehettek boldogok! Te csak velem lehetsz az! Hiszen mi szeretjük egymást, ő meg csak...
- Elég volt! Elegem van belőled! Én nem szeretlek! Én őt szeretem! Miért nem tudod ezt felfogni? - üvöltöm teljesen kikelve magamból, és csak akkor tudatosul bennem, hogy valaki bejött az ajtón, amikor az visszacsapódik, de nem nézek hátra. Louis lehet csak az illető, más lehetőség nincs erre. - Takarodj innen! Tűnj el az életemből! Mindent csak tönkretettél! - zokogok fel a falig hátrálva, majd annak nekivetve a hátamat egészen a földig csúszok, ahol olyan kicsire húzom magam össze, amennyire csak tudom. Elveszítettem megint mindent! Elveszítettem valami olyat, ami még nem is volt igazán az enyém! 
- Nem hallottad, mit mondott? Takarodj! - A hangra értetlenül kapom fel a fejem. Hiszen ő nemrég vonult ki az életemből, most mégis itt áll előttem, miközben Josh-hal ordít.
- Na, nehogy már te mondd meg nekem, hogy mit csináljak! - vigyorog rá amaz gúnyosan.
- Nem ő, hanem én! Azt mondtam, hogy takarodjál ki az életemből és a házamból is! - szólok közbe a vitájuknak. Nem követem el megint azt a hibát, mint az előbb. Nem hallgatok, nem tehetem meg, hiszen a férfi, aki a mindent jelenti nekem visszajött. Én sem értem, hogy miért, de itt van.
- Nem, te hozzám tartozol! - indul meg felém, de Zayn elkapja a karját, a háta mögé csavarja és idegesen elkezdi taszigálni az ajtó felé. Amikor végre azon kívülre kerül, rávágja az ajtót. Visszafordulva a szeme megakad a csokron. Gyorsan felkapja, az ajtóhoz lép, feltépi azt és már csak azt látom, hogy a bokréta repül a tulajdonosa felé, ő pedig ismét rávágja az ajtót, majd felém fordul. Tekintetünk összeakad és látom benne a megbánást, a szerelmet és a tanácstalanságot. Majd pár másodperc után ez átvált határozottságba. Mellém lép, leguggol és óvatosan felemel, majd megindul velem a szobám felé. A karjaimat a nyaka köré fonom és az arcomat belefúrom a vállgödrébe. Érzem, ahogy ez most is, mint mindig megnyugtat. Az ő közelsége lecsillapítja a bennem dúló háborút. Az illata, az erős karjainak óvatos szorítása, az, hogy hallhatom a légvételeit... Mind kis apróság, mégis hihetetlen módon hat rám. Finoman tesz le az ágyamra, mintha porcelánból lennék, ami bármikor összeroppanhat, és az a baj, hogy úgy is érzem magam. Nem bírok már ki több mindent. Szükségem van rá!
- Nyugodj meg, nincs semmi baj - suttogja miközben mellém bújik és magához von.
- Sajnálom! Annyira sajnálom...
- Cssss... Nem most van itt ennek az ideje! Az a lényeg, hogy megnyugodj! Gondolj a babára! Neki is nyugalom kell. 
- De én el akarom mondani, most! Kérlek! - nézek fel rá könyörgően, mire kicsit habozva, de végül rábólint, hogy mondhatom. - Sajnálom, hogy anno nem mentem be, amikor meghallottam azt a beszélgetést, vagy hogy utána nem vártalak meg és nem beszéltük meg! Sajnálom a mait, hiszen én nem akartam tőle soha semmit, nekem csak egy barát volt és most úgy ledöbbentett, hogy megmukkanni sem tudtam! És főleg azt sajnálom, hogy nem szóltam neked a babáról! 
- Én is sajnálom, hogy akkor nem beszéltük meg, hogy nem kérdeztél meg. Sajnálom, hogy nem tudtam a babáról és nem lehettem veled, és igen, sajnálom a mait is. Felkaptam a vizet és most majdnem én futamodtam meg, de szerencsére a kapuig jutottam csak, ahol tudatosult bennem, hogy most mit is teszek, így visszajöttem és hallottam, amit mondtál. Szeretlek! Mindennél fontosabbak vagytok nekem ti ketten - simítja egyik kezét a pocakomra. - Ti vagytok számomra  a minden! Mondd csak, Jenny. Szerinted tudjuk ott folytatni, ahol abbamaradt? El tudjuk temetni ezeket a hónapokat minden borzalmukkal együtt?
- Szerintem igen. Legalábbis én nagyon szeretném. Nagyon szeretlek, és ezek alatt a hónapok alatt rá kellett, hogy jöjjek, hogy egy pokol nélküled az életem. 
- Oké. Akkor tiszta lappal? - néz rám kérdően, mire az én szám a fülemig szalad, és bólogatok, mint azok az idétlen kutyák a kocsi hátsó szélvédőjén.
- Tiszta lap - suttogom, mire az ő szeme felcsillan és finoman megcsókol. De én ezzel nem elégszem meg. Elmélyítem a csókunkat, miközben a kezem a mellkasán kezd el járni a pólója alatt. Az ő kezei is betalálnak a felsőm alá, és innentől azt hiszem, ez megállíthatatlan folyamat lesz, hiszen annyira kívánom őt. Olyan régen voltunk már együtt és nekem tényleg nem volt senki sem ez idő alatt, de ő legnagyobb meglepetésemre visszahúzza a kezeit és az enyémeket is lefogja.
- Nem lehet. - Teljesen ledöbbenek kijelentésén. Miért nem lehet? Mégsem akar engem? Mi történik most?


Sziasztok!
Remélem tetszett a rész! :) 
Köszönöm szépen az előző fejezethez érkezett komikat! :) Most is ér véleményt nyilvánítani! Az előzőekre hamarosan válaszolok! 
Hogy telik a hétvégétek? Félévivel hogy álltok? Van még, aki javítani akar valamiből?
Puszi: Klau

12 megjegyzés:

  1. Szia!
    Imádtam!
    Végre minden rendeződni látszik..vagy mégsem? :)
    Reméljük az útolsó kérdésre.."miszerint mért állt le Zayn " csak egy egyszerű "félek, hogy ez most ártana nektek" magyarázat lesz..., habár téged ismerve bármi megeshet.. :)

    Nagyon várom a következő részt!

    Szia
    BezTina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett! :)
      Nem értem, miért mondod/írod ezt?! Hiszen nekem soha semmilyen fejezet végi kérdésem nem utalt semmi rosszra! :) Vagy inkább mindig is arra utalt? :D Hm... hamarosan kiderül!
      Igyekszem sietni vele!
      Puszi: Klau

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett! :)
      Imádlak! <3
      Puszi: Klau

      Törlés
  3. Szia:)
    Nagyon tetszett a rész. Örülök,hogy végre minden happy...most már csak a babának kell megszületnie<3
    Puszii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett! :)
      A baba? Hm... nem mondok semmit. <3
      Puszi: Klau

      Törlés
  4. Szia!
    Imádtam a részt, rám fért most ez a kis boldogság bomba.
    Várom a folytatást!
    Puszi Jenni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett a rész, és hogy sikerült egy is pozitívumot vinnem a napodba! :)
      Puszi: Klau

      Törlés
  5. Szia, nagyon cuki lett a rész! Szerintem csak a baba miatt nem szeretné zayn hiszen jenni veszélyeztetett terhes... Siess a kövivel, puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett! :) Hogy miért nem szeretné Zayn? Fent a kövi és abból majd kiderül, hogy igazad van-e.
      Puszi: Klau

      Törlés
  6. Szia!
    Nagyon jó lett!
    Örülök hogy végre újra együtt vannak!
    Siess a folytatással!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett! A kövi már fent is van! :)
      Puszi: Klau

      Törlés